udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Névmutató:
Gosztonyi Péter
1995. június 21.
A Korunk 1995/4-es számát a történeti tudatnak szentelte. Ezt a számot ismertette régi lapjában E. F. P. /E. Fehér Pál/, a régi kádári pártvezetés kiszolgálója, Aczél György embere. Szokásához híven minősítette a szerzőket, Gosztonyi Pétert elmarasztalta Történelemszemlélet, történelemtudat és történeti irodalom Magyarországon című írásáért. /Népszabadság, jún. 21./1999. március 30.
Életének 68. évében márc. 30-án elhunyt Bernben Gosztonyi Péter történész. 1956-ban, a forradalom leverése után hagyta el Magyarországot. 1963-tól nyugalmazásáig, 1997-ig volt a berni Kelet-Európai Könyvtár munkatársa. Elsősorban a második világháborúval kapcsolatos magyar események szakértője volt. /Népszabadság, ápr. 1./2009. október 30.
A ma már történelmi távlatnak tekinthető 53 év sem volt elegendő arra, hogy fontos eseményeket tisztázzon az 1956-os magyarországi forradalommal kapcsolatban. Az m1 magyar tévécsatorna október 25-i egymondatos ,,megemlékezése”: ezelőtt 53 évvel történt a Kossuth téri vérontás, amely a szovjet csapatokat terheli. Ennyit érdemelt meg az a száz halott és közel kétszáz sebesült, akik a Parlament és a kormányzati székházak között fegyvertelenül, a szovjet páncélosokkal barátkozva az alattomos bosszú áldozata lett! A cikkírónak egy magánkiadvány került a kezébe, egy tanárnő könyve, aki számos tanút megkérdezett a valóságos történtekről. Szerinte a Földművelésügyi Minisztérium tetejére az akkor még hatalmon lévő Gerőék a Partizánszövetség embereit vitték fel, és onnan, valamint a szomszédos utcából és a minisztériummal szembeni vendéglőből a közben odavezényelt határőregységgel kb. tíz percig tartó, meg-megszakadó sortüzet zúdítottak a polgárokra. Az Astoria Szállótól a mintegy tízezres tömeggel a térre érkezett négy szovjet páncélos nem a forradalmárokat, hanem a tetőről lövöldözőket vette célba! Gosztonyi Péter könyvében (Föltámadott a tenger... 1956) azt feltételezte, hogy e vérengzést az ÁVH ,,vagy egy szellemében ahhoz közel álló testület szervezte meg”. Szovjet források (Sztarinov: A felderítés és a Kreml) feltételezik, hogy Mikojánék attól való félelmükben, hogy a szovjet katonák átállnak a tüntetőkhöz, részesei lehettek az ÁVH-val egyetértésben szervezett provokációnak. /Puskás Attila: Az október 25-i véres csütörtök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./
lapozás: 1-3